A 21. terhességi hetem végén járok, amit letagadni sem tudnék, mert már akkora a seggem pocakom. 

Döbbenetes, hogy milyen ütemben kúsznak föl a kilók. Le kell vonnom a következtetést, ha terhes vagy, felejtsd el hogy "áh, én úgysem vagyok hízékony". Mert bizony az leszel! 

Szóval eljött az a pont, amikor nincs mese, tovább nem tudom áltatni magam, be kell látnom, hogy még csak a terhességem felénél járok és már 10 !!! kg-t felszedtem magamra. És a további mértéktelen hízás ellen lépnem kell.

Jó-jó! Persze tudtam én ezt már korábban is. Az első intő jel az volt, amikor a húgommal a hétvégét a Velencei-tónál töltöttük a családdal.
Ültünk kettecskén az asztalnál és én vígan tömtem magamba a rágcsálnivalókat a kávé mellé, amikor egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az iPhone-ja megszólal:

- Sorry, but I mean that you are fat.

Megállt a számban a falat, kerekedett a szemem, hogy mi van?!
Miért mond ilyeneket a telefonja? Most komolyan beszól egy telefon Siri hangján, hogy szerinte dagadt vagyok?
Leforrázva fordultam a húgomhoz, hogy adjon magyarázatot, mégis mi volt ez. 
Ő enyhén hülyének nézett és kifejtette, hogy a telefonja csak annyit mondott:  Sorry, but I couldn't find that. Ezután pedig szakadni kezdett a röhögéstől.
Na, tessék! Mi ez, ha nem freudi elhallás?

Valójában már itt éreznem kellett volna, hogy ideje lenne komolyabban venni ezt a súly dolgot. De nem is foglalkoztam vele egészen a következő hétvégéig, amikor is kiderült, hogy laza egy hét alatt felszedtem magamra +2 kg-t. Nem akartam hinni a szememnek. Ilyen vagy ehhez hasonló még soha, de soha nem történt velem. Ez már határozottan egészségtelen. És nem csak nekem, Mimónak is.

Persze ilyenkor mindenkinek eszébe jut, hogy ő úgy egyébként szakavatott dietetikus és fáradtságot nem sajnálva magyarázza el nekem, mit és hogyan is kell enni. Hát, köszi! Tudom én is, hogy ha csak füvet és pitypangot rágcsálok nem fogok hízni. Csak hát, a probléma gyökere nem a tudatlanság, hanem hogy gyenge vagyok. Olyan nagyon nehéz ellenállni az egyszerű szénhidrátnak meg a zsírnak és a cukroknak is. És ráadásul ami finom, az ebből a 3 hozzávalóból készül. És ha csak egy kicsit is nem figyelsz, hipp-hopp azon kapod ám magad, hogy már megint eszegetsz valami nagyon nem egészségeset.

Most viszont ez az erős súlygyarapodás rám hozta  a frászt. Elvileg az egész terhesség alatt kb 11-15 kg-ot szabadna felszedni és hát most, a 21. hetemben járok +10 kg-nál.
Gondolhatnám, hogy semmi vész, még van 5 kg, amit bűntudat nélkül felszedhetek, csakhogy tapasztaltabb kismamák szóltak, hogy nem árt az óvatosság, ugyanis a kilók majd csak az utolsó 3 hónapban kezdenek el igazán lerakódni. Ha pedig ez így van, és én nem szabok magamnak határt, akkor annak kemény elhízás lesz a következménye. Mimó óriás bébi lesz és mindketten pórul járunk, mert nem bírtam uralkodni magamon.

Szóval e hét elejétől odafigyelek a táplálkozásomra. Nem könnyű és néha még elcsábulok, de már elkezdtem és haladok.
A héten fehér kenyeret nem ettem, csak teljes kiőrlésű, gumiszerű barna magvasat. A cukrot egyelőre mézzel helyettesítem. Jövő héten átállok a steviára, mert még ez a legtermészetesebb édesítőszer a piacon, amit ismerek. Müzli helyett zabkását eszem és a tésztákat lecserélem a teljes kiőrlésű fajtákra. Az olajat már egy ideje váltottam olíva olajra és a vajat meg a margarint is száműztem az étrendemből. Tejből, tejfölből és tejszínből a light verzióra váltottam. Ezen felül főzéskor ha lisztet kell használni, ott is a teljes kiőrlésű lesz a nyerő, esetleg még a liszt teljes elhagyása is szóba jöhet. De azért igyekszem ezután főleg csirkemellet enni salátákkal.
Eleinte nem akarok drasztikus lenni, mert akkor előbb-utóbb kijelenteném, hogy "fuck this shit" és befalnék egy teljes tábla csokoládét, de az óriás verziót és nyomnék hozzá még egy kis sütit is. Azonban, ha a cukorterheléses vizsgálaton (amin még nem voltam) kiderülne, hogy terhességi cukrom van, akkor komoly szénhidrát diétát kéne tartanom, ami egy cseppet sem vicces dolog.

Azért pedig, hogy a lelkesedés megmaradjon, mindenféle ösztönző-jutalmazó programot találtam ki magamnak. Kárpótlásul a csokikért és sütikért, kedden fodrászhoz megyek és új hajszínt próbálok ki, egy drágább szalonban. Aztán gyönyörű körmöket készíttetek és mindenféle egyéb jósággal halmozom el magam a cukrok helyett.