Olykor hosszasan, ráérősen eltűnődöm, honnan ez az új lélek. Honnan érkezik és merre tart?
Melyik az a pillanat, amikor ezt a mérnöki pontossággal megtervezett testet, amit most a szívem alatt hordok, megszállja a szellem. Melyik az a a pillanat, amikor ez az apró kis gépezet megrezzen és tudatára ébred?
De addig még sok vizsgálaton kell átesnem és ezt bizonyítandó, elérkezett a második genetikai ultrahang ideje. Ez kevésbé volt olyan szórakoztató, mint az első, de nem kevésbé volt olyan fontos.
Az apropó a „miért így és miért nem máshogy” című sztori volt, amit rendhagyó módon, nem én kezdeményeztem. De sikerült annyira felhúznom magam, hogy a kicsi is kikelt magából, pattogni kezdett a pocimban.
Merthogy, hahó! Nagy hír!
Most vagy 18 hetes és 6 napos.
A mai egy igazán különleges napnak ígérkezett. Mára ugyanis egy újabb ultrahangra voltam bejegyezve. Ez pedig azt jelenti, hogy újra láthatom őt. És mivel már a 17. hétben vagyok, akár még az is előfordulhat, hogy kiderül - és a tét nem kicsi - férfi vagy nőuralom lesz idehaza.